Süngomba a kertben


A süngomba 2015-ben került a kertbe. Egyik ismerősöm ősszel csertölgy tűzifát vett erdélyi ismerősétől. Hasogatta a fát, amikor észrevette, hogy az egyik hasábon érdekes pamacsok vannak. Felismerte a gombát és elhozta nekem. 2016-ban nem termett, így nem készült fotó a kertem titkos lakójáról. Azonban ma egészen véletlenül ránéztem a fahasábra és észrevettem a kicsike pompont. Pont jókor jött elő, mert éppen zajlik az év gombája szavazás és az egyik jelölt. Október 11-ig lehet szavazni rá.

Kiegészítés: Belegondoltál, hogy milyen gazdag és érintetlen erdő lehetett, amiből a tűzifának szánt fa érkezett?! A fában egy hazánkban védett gomba éldegél. Nálunk már nincsenek természetes erdők. Romániában még vannak, de éppen most termelik ki azokat. Megéri pár ezer ember gyors vagyonosodásának érdekében elveszejteni az utolsó igazi erdőket? Sajnos ebben a bizniszben a vásárló is benne van, aki olcsón akar tűzifát venni és nem érdekli, hogy honnan van a fa. Az unokái majd játszanak a városi betonsivatagban.
Valójában az európai népességfogyás ellenére iszonyatosan sokan vagyunk a bioszféra eltartó képességéhez mérten! Látod, már ősi erdőket irtanak ki, hogy te ne fázzál télen!

Póstelek 2017.10.08.

Ez aztán a találat


Az Agaricus biberi az élő bizonyítéka, hogy a szakellenőri munka nemcsak idegeskedés és rutin, hanem öröm is. Időnként fennakad a figyelem szűrőjén egy-egy ritkább faj. Bár csiperkéből csak a legfontosabbakat ismerem, de ez pont elég ahhoz, hogy észrevegyem, ha másfélét látok. Ilyenkor képet küldök csiperke szakértő kollégámnak, aki jön, hogy dokumentáljon. Így történt pénteken, amikor visszatért a vizsgálóba az amatőr gombász, aki a kertjéből hozott a gyakori csiperkékre csak érintőlegesen hasonlító termőtesteket. Pont ekkor érkezett meg a kollégám, így együtt elmentek a gomba élőhelyére. Ez lett az Agaricus biberi első viharsarki találata.

Tisztázzunk valamit

1998 óta gombászok magáncélra, 2010 óta szerkesztem a Gombamániát, 2013 óta vagyok szakellenőr és jelenleg a felsőfokú gombaismereti tanfolyamra járok. Tehát ki a döntéshozó a gombavizsgáló asztalnál?! A kérdés költői, mert a válasz egyértelmű.
Jó tudni, hogy közel 20 éves gombász múlttal mögöttem, még sosem voltam rosszul gombától, mert betartom az alapvető, józan ész diktálta szabályokat. Csak jól azonosított termőtestet dolgozok fel, és azt is csak akkor, amikor optimális állapotban van. Ezért sem gombamérgezés, sem ételmérgezés nem kínzott még engemet.
A fotómon látható termőtestet két nappal korábban ehetőnek minősíthettem volna, de ma fonnyadtan, szagosan a többivel együtt elkoboztam. A kép nem adja vissza a bomlásnak indult termőtest szagát, ami jól érezhető volt, csak a kezdő gombász nem volt hajlandó megérezni, mert 100 kilométert tekert a gombákért. A makacssággal társuló ostobaság életveszélyes kombináció lehet. Ha ezeket a romlott erdőszéli csiperke termőtesteket visszaadom, a szedőjére ronda gyomorrontás tört volna rá.
Mindenki jól felfogott érdeke a belátás, a gomba kényes élelmiszer, és néhányuktól felfordulunk. Tehát a szakellenőr nem kibaszásból koboz, hanem védelemből. Jobb megelőzni a bajt, az ételmérgezést is.


Kiegészítés: Időnként felröppen egy városi legenda, hogy a szakellenőr magáncélra kobozza el a gyönyörű gombákat... Fontos tudnivaló, egy szenvedélyes gombász mint például én annyit gombászik, hogy senki gyűjtése nem érdekli. Ha a gomba ehető és fogyasztásra alkalmas, valamint nem védett, akkor vissza fogja adni.

Egyik jobb a másiknál

A piruló őzlábgomba Chlorophyllum rachodes és a nagy őzlábgomba Macrolepiota procera mostanában gyakori vendégek a gombavizsgálóban. Mindkettő jó, ehető gomba, melyeknek a kalapját fogyasztjuk el, mivel tönkjük szívós-rostos. Azonban a nagy őzlábgomba jobb ízűbb.
Könnyű megkülönböztetni a két külön nemzetségbe tartozó fajt. A piruló nevében benne van, hogy sérülés nyomán húsa narancsvörösre színeződik. A tönkjén nincs a nagy egyik ismérve, a kígyóbőrszerű mintázat.
Egy élőhelyen nőhetnek. Összetévesztésük nem vészes.

Természetkárosító a Földön minden ember (én is)

Most sikerült alaposan felkúrni az agyamat. Látod a képet? A kilátást? Ez annak köszönhető, hogy a Béli-hegységben található császárgalócás Amanita caesarea élőhelyünkön fakitermelés zajlik és alaposan megbontották a melegkedvelő tölgyest, amit a szeptemberi vihar is megtépett. Talán pont az irtás miatt tudott belekapni a szél a fákba?
Mint tudjuk, 2013 ősze óta védett gomba hazánkban a császárgalóca, ami egyébként a klímaváltozás nyertese és kedvező időjárás esetén bődületes mennyiségben növeszti gyönyörű és ízletes termőtesteit, amiért az olasz ínyencek szinte megőrülnek. Ezért Romániában és hazánkban is kereskedelmi céllal gyűjtik. Természetesen hazánkban már kevésbé, vagy fű alatt, vagy a rendeletre fittyet hányva. Ellenben Romániában gyerekcipőben jár a természetvédelem, és a gombákra vonatkozó szabályozásról nincs tudomásom. Látva a fakitermelés kaotikus szervezését, erősen kétlem, hogy érdekelnék a gombák a "szegény" fakitermelő vállalkozókat, akik vagyonosodásukat a fákra alapozzák. Pedig az erdő kényes természeti érték és csak egy bizonyos szintig lehet rájárni és dönteni a fákat. Rossz látni, hogy vegetációs szezonban is zajlik a fakitermelés! Mindig hallani a fűrészek hangját. A friss irtáson áthaladva érződött a fák vérének/nedvének szaga.
A kitermelt fákból bőven jut a haza piacra is. Amikor drága volt a gáz, és divat lett kandallót és kályhát építtetni, kapós fűtőanyag lett a fa. Pedig ez igen csak barbár szokás és ideje lenne meghaladni, hogy a kőkor óta kényes és puhány testünket élőlények holttesteinek elégetésével tartjuk melegen a hideg évszakban! A fa él és sokkal értékesebb mint bármelyikünk! Mert ő képes a csodára, a szerves anyag előállítására. Mi nem. Mi csak esztelen fogyasztók vagyunk, és még arra sem vagyunk képesek a 21. században, hogy ésszerűen gazdálkodjunk az erdővel, többek közt a császárgalóca otthonával.

Aztán a hazai szabályozás annyira farok, hogy egy egyéni vállalkozót szopatott meg a hatóság, mert volt képe tavaly 700 db császárgalóca termőtestet áthozni Romániából. Ezek csak a gomba "gyümölcsei". Az élőlény ott maradt a helyén, de meghal, amint levágják róla az erdőt. Persze kormányközeli baromnak szabad volt Natura 2000-es erdőt letermelni hazánkban... Eh. Elbaszott az egész.

Gyilkos galóca 2017.10.04.

Szavazz a süngombára!


A közönséges süngomba Hericium erinaceus az egyik kedvenc gombám, mert egyedi megjelenésű termőtestet növeszt. A kisebb-nagyobb fehér pomponok a fákon nemcsak szépek, hanem jelei a fás szárú növényállomány természetességének. A fotót tavaly októberben készítettem melegkedvelő tölgyesben, amit idén a szeptemberi vihar kissé feldúlt, de a süngomba fiatal termőtesteit megtaláltam. Lásd legutóbbi hegyi képanyagomból a képét
Ez az érdekes faj tökéletes év gombája, mert különleges formájú termőteste és élőhelye felhívja a figyelmet a természetes élőhelyekre és a gombákra.