"Az égeres láperdők hazánk fiziognómiailag talán legösszetettebb erdei,
a sokféle élőhelyet kínáló erdőknek ezért viszonylag nagy a diverzitása, különösen
a fajok életformájának és cönológiai preferenciájának diverzitása. A flóraelemek
közül az európai flóraelemcsoport tagjainak részesedése a 80%-ot is meghaladhatja.
Az égerfák támasztógyökereiből a többszöri sarjaztatás miatt óriásira nőtt
ún. égerlábak alakultak ki. Ezeknek a tetején liget- és láperdei, az alsóbb
részeiken láperdei, a vízbe nyúló aljzatukon mocsári, míg a fák közti vízben
hínárfajok élnek, a fákra liánok kúsznak.
A lombkorona uralkodó fajai az éger (Alnus glutinosa),
szálanként elegyedhet hozzá a magyar kőris (Fraxinus pannonica)
és a vénic-szil (Ulmus laevis). A cserjeszintben
él a kutyabenge (Frangula alnus), a kányabangita (Viburnum opulus) és a rekettyefűz (Salix
cinerea), liánja a keserédes csucsor (Solanum
dulcamara). A gyepszint jellemző fajai a nyúlánk sás (Carex elongata), a zsombéksás (C. elata), a mocsári sás (C. acutiformis),
a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris), a szálkáspajzsika (Dryopteris carthusiana), a mocsárikocsord (Peucedanum palustre), ékessége a mocsárinőszirom (Iris pseudacorus). A láperdő vizében
találjuk a békaliliomot (Hottonia palustris)
és számos békalencsefajt (Lemna spp.és Spirodelapolyrrhiza). Az égerfák támasztógyökérszerűen kiszélesedő tönkjein
gazdag mohaszint alakul ki, ritka mohákkal, amilyen az ezüstös vánkosmoha (Leucobryum glaucum), a Campylopus pyriformis, a Pohlianutans, a Mnium punctatum, M. affine,
Amblystegium riparium stb. A magyarországi láperdőket korábban
a közép-európai Carici elongatae-Alnetumhoz
sorolták, majd két különböző fajgazdagságú, részben földrajzi asszociációra
bontották (Thelypteridi-Alnetum és
Dryopteridi-Alnetum). Ma újra egy társulásnak tekintik őket." forrás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése