Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2011

Szőrös laska, nem laska

A sörtés dücskőgombaLentinus strigosus képes megtéveszteni a kezdő és tapasztalatlan gombászokat, ha azok nem figyelnek fel a feltűnően borostás kalapjára. Az igazi laskagombáknak, Pleurotus nemzetség hazai fajainak a kalapbőre csupasz.
A dücskőgomba termőrétege lemezes, de a nemzetsége a likacsosgombafélék Polyporaceae családjába tartozik, vagyis a taplók rokona. Egyébként vannak lemezes taplók, ilyen például a fakó lemezestaplóLenzites betulina.
Az életmódja korhadékbontó, tehát kidőlt fákon tömegesen jelenhet meg. Mostanában igen gyakori faj az erdeinkben. Sokan rátalálnak, és reménykedve laskának akarják látni, de nem az. A taplók közé tartozva a húsa szívós, bőrszerű, és lisztes íze gyorsan átmegy égetően keserűbe. Nem éri meg kísérletezni vele. Pedig az illata csábító.
Figyeljünk oda a szőrös kalapjára, ami halvány okkersárga, de a széle lilás lehet, akárcsak a sűrűn álló, fehér lemezei is. A lemezekről gyorsan eltűnik a lilás árnyalat, amint érni kezdenek a spórák, mi…

Szeme van a bokornak

A guaranaPaullinia cupana fekete-fehér magja emberi szemre hasonlít. Ezek a megdöbbentő termések jelentik a virágzó energiaital ágazat egyik alapját. A magok nagy mennyiségű guaranint tartalmaznak, ami koffeinszerű és hatású vegyület. Szerintem mindenki találkozott valamilyen formában a guarana hatóanyagával. Régebben egy rágógumit is lehetett kapni, ami a kedvencem volt.
A guarana nemzetsége a szappanfafélék Sapindaceae családjába tartozik, vagyis rokona a hazánkban közismert vadgesztenyének Aesculus hippocastanum. A vadgesztenye termése szintén tartalmaz gyógyhatású vegyületeket.
Bár a guarana kevésbé terheli meg a szervezetet mint a kávé, semmiképpen se vigyük túlzásba a használatát. A szervezet hozzászokhat a guaraninhez és egyre nagyobb adagok kellenek a frissítő hatás eléréséhez. Ne feledjük, ami kis mennyiségben gyógyszer, az nagy mennyiségben méreg lehet. 

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Amerikai szépség

A színpompás tinóruBoletus bicolor az egyik legszebb gomba a nemzetségében. Sajnos nálunk nem él, szintén észak-amerikai faj. A rokonaihoz hasonlóan gyökérkapcsolt életmódot folytat és a keményfák, leginkább tölgyek gombapartnere. A közepes méretű tinóruk közé tartozik, rózsaszín-pirosas vagy téglavörös kalapja 5-15cm átmérőjű. A csövecskéi maximum 1cm hosszúak, szép élénksárga színűek, sérülésre azonnal kékre színeződnek. Kétszínű tönkjén nincs hálószemes mintázat, 5-10cm hosszú, 1-3cm vastag. Húsa sárga színű, sérülésre lassan és nem is mindig, kékre színeződik. Nincs vargányás íze, illata, de méreganyagai sincsenek, így fogyasztható. Bár kinek lenne szíve egy ilyen szépséget megenni?

Megjegyzés: A képet innen vettem.

Dr. Jekyll és Mr. Hyde

A Penicillium chrysogenum az életmentő antibiotikum, a penicillin előállítója, ami ma már kevésbé hatékony az egykori túlzott használata miatt. Régebben rendkívüli hatékonysággal pusztította el a Staphylococcus aureus törzseit. Emlékszem, hogy gyerekkoromban fekete-piros kapszulát, a Semicillint szedtem, amikor mandulagyulladásom volt.
Ma már a baktériumok nagyobb részt ellenállóak a Penicillium chrysogenum mikotoxinjával, a penicillinnel szemben. Ez nekünk, embereknek kellemetlen, ahogy az is, hogy nemcsak a baktériumokat károsító gombamérgek léteznek. A "jó" penicillin gombáknak vannak "gonosz" rokonai is. Ilyen a Penicillium patulum, ami a patulin nevű mikotoxint termeli. A patulint is be akarták vetni a 20. század első felében a baktériumok ellen, de nem bizonyult elég hatékonynak. Egyes kutatások viszont kimutatták, hogy károsítja a DNS-t, vagyis mutagén. A Penicillium patulum almán is előfordul, így az almából készült termékek esetében vizsgálják a…